A napokban egy állatorvosi rendelőből telefonáltak, hogy egy idős házaspár érkezett a kutyájával veszettség elleni védőoltásra, de szuri helyett menet közben eldöntötték: inkább megszabadulnának az idegesítő "bolond" kutyától. Az állatorvos igyekezett megoldani a problémát, mivel a pár azzal fenyegetőzött, hogy ha nem altatja el, akkor ők "megoldják" otthon a gondot. A menhely persze azonnal fogadta a megilletődött kutyát, és próbáltuk megérteni a gazdikat, akik egy kicsit sem voltak együttműködőek.
Elmondták, hogy ők értenek a kutyákhoz, hiszen sok kutya megfordult már a kezük alatt, de a mostani kutyák valahogy mindannyian "selejtesek". Negróval például az a gond, hogy mindig ugrál, nem bír magával, ha kennelbe csukják, akkor visít. Kergeti a macskát, a többi állatot, és egyébként is kezelhetetlen.
Egy munkatársam beszélt velük telefonon arról, hogy a kutya bejöhet a menhelyre, de fontos, hogy ne akarjanak új kutyát vinni, hiszen nagy valószínűséggel újabb probléma fog fellépni. Látszólag megértették, együttműködőek voltak. Csak azt akarták, hogy Negró tűnjön el az életükből, és többé kutyát sem akarnak látni.
Amikor kiértek a menhelyre, és átadták Negrót, akkor hirtelen hangnemet váltottak: