A heti bevezetőm egy olyan kutyáról szól, akinek kora ellenére bőven akadtak gazdijelöltjei, és ezen a héten végre ismét családi környezetben hajtja álomra a fejét.
Néhány hónappal ezelőtt egy kétségbeesett hölgy szeretett volna a menhelyünkre juttatni egy idős kutyust, mert ő betegsége miatt már nem tudja ellátni hőn szeretett kedvencét. Hópehely egész életében lakásban élt, szobatiszta kutya volt, akit nagyon megviselt, hogy 8-9 együtt töltött év után, a gazdi nélkül kénytelen tovább folytatni az életét. Ebben az esetben biztosak lehetünk abban, hogy a gazdit is mélyen megrázta, hogy ilyen döntést kellett hoznia, de ez volt Hópehely érdeke.
Teltek, múltak a hetek, és Hópehely ha nehezen is, de kezdett feloldódni a menhelyi környezetben. Aztán egyre többen kezdtek érdeklődni iránta, és egyre többen megsajnálták szomorú sorsa miatt. Így aztán Hópehelynek sikerült az, ami megannyi idős kutyának nem: új életet kezdhet egy olyan gazdival, akit nem zavar Hópehely kora. Új esélyt kap, és talán még több figyelmet, mint amit valaha is remélt. Egy olyan családot, akiknek ő a szemük fénye.